Piacra járni jó!

piacMár régebben meg szerettem volna írni ezt a bejegyzést, de valahogy mindig elmaradt, később el is felejtettem, viszont most, hogy felújították a Hunyadi téri piacot, újra szembe jutott.

Tehát: piacra menni szerintem a legtutibb szombat reggeli (khm…délelőtti) program, ami egy átlagos szombatról eszembe tud jutni. Oké, nyilván jobb mondjuk egy tengerparton sétálgatni, vagy ilyesmi, ezért tettem oda az “átlagos” szót… Időutazásnak is tökjó, a néniktől mindig kap az ember néhány kedves szót, és nem utolsó sorban sok sok friss zöldséget/gyümölcsöt/húst szerezhetünk a hipermarketekénél sokkal jobb áron, amiknek persze a minősége is ezerszer jobb. Közben lehet lángosozni/fagyizni/sütizni/kávézni… Imádom:)

Nálunk ez tényleg egy egész délelőttös program: felkelünk nem túl korán, teljesen ráérősen összeszedjük magunkat, elsétálunk, kb. háromszor körbe sétálunk mindent (mert amúgy fogalmunk sincs, hogy mit szeretnénk, de erről később…), hallgatjuk a mókás kis párbeszédeket (a hentesek mindig nagyon viccesek), aztán veszünk ezt-azt. Közben meg lehet beszélni a hét eseményeit, a mindenféle terveket, vagy akár az élet nagy dolgait.

Érdemes előre kitalálni, mit szeretnétek főzni, úgy egy kicsit könnyebb…Sokszor esek abba a hibába, hogy összevásárolok mindenfélét, aztán nem is tudok velük mit kezdeni (“nézd, milyen olcsó a karalábé!” stb. De kezdek leszokni erről.).

Én a Hunyadi téri piacra szoktam járni, mert hát az van közel. Egyszer azt hallottam, hogy ez a legrégebbi piac épület, amire nem találok semmilyen hiteles forrást (lehet, hogy pont egy nénitől hallottam), viszont állítólag kisebb-nagyobb javításokon kívül – bomba okozta sérülések, ilyenek…- nem történt felújítás azóta, mióta felépítették, azaz 1897 óta. Ugyanebben az évben épült a Hold utcai vásárcsarnok, a Klauzál téri nagycsarnok és a Rákóczi téri nagycsarnok is. A Vámhát körúti nagycsarnok (“A vásárcsarnok”) egyébként egy évvel korábban, 1896-ban épült.

Ha az épületet nem is, a teret tavaly felújították, és mostanra készült el teljesen, egyszerűen gyönyörű! A piachoz tartozik egy kinti rész is, itt az őstermelők árulják az árulni valót. Ők kaptak most a régi, már-már használhatatlan kis fa asztalkáik helyett egy nagyon szép, fedett asztalsort, nézzétek:

DSC03751

Összehasonlításképp a fenti kép régebben készült, szóval ez akár ilyen “előtte-utána” összehasonlítás is lehetne. A Hunyadi téren egyébként van már szökőkút, zenepavilon (!), felújított játszótér, sok szép fa és pad, és hát  van egy cukrászda is, ahol a fagyi nem kifejezetten jó, viszont egy sütire érdemes betérni. Itt van még a Culinaris nevű bolt, ahol mindenféle különlegességet szerezhetünk be. Fűszereket, különböző olajokat, sajtokat, zöldségeket, gyümölcsöket, különleges csokikat és söröket, krémeket… Mondjuk az ember ott hagy legalább annyi pénzt, amennyit a piacon, és huszadannyi dolgot sem vesz, de néha azért belefér…:)

Itt van egy interjú Makány Mártával, ő azt hiszem sokkal jobban elmondta, miért olyan jó ez a piac.

DSC03750

Más budapesti piacok:

Nagyvásárcsarnok – IX. Vámház körút 1-3.

Lehel téri piac – XIII. Váci út 9-15.

Batthyány téri vásárcsarnok – I. Batthiányi tér 5-6.

Bosnyák téri vásárcsarnok – XIV. Csömöri út 9-11.

Fehérvári úti vásárcsarnok – XI. Kőrösi J. u. 7-9.

Fény utcai piac – II. Lövőház u. 12.

Hold utcai vásárcsarnok – V. Hold u. 13.

Rákóczi téri vásárcsarnok – VIII. Rákóczi tér 7-9.

Kórház utcai piac – III. Kórház utca 37-41.

Lőrincz utcai piac – XVIII. Balassa u. 2-10.

Újpesti piac – IV. Szent István tér 12.

Garay üzletközpont és piac – VII. Garay tér 20.

Ti jártok piacra?

 

  • Facebook

Maxi skirt szerelem

Szerelmes vagyok a hosszú szoknyákba. Nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy ezek öregesek és bénák, de pár évvel ezelőtt nagyon divatba jöttek (kb. azóta hívják őket maxi szoknyáknak), és szerelmes lettem. Azt gondoltam, nekem sosem lesz, mert alacsony vagyok, és ez csak még jobban összenyom, ami az esetek 99%-ában igaz is volt, de egyszer vettem egy turkálóban (bocsánat: second hand boltban) egy teljesen használhatatlan, de nagyon jó anyagú és jó mintájú ruhát, amit addig varrogattam össze-vissza, míg egyszer csak egy hosszú szoknya lett belőle. Mivel addigra már tényleg sokszor szétbontottam és összevarrtam, és sehogy nem akart hordható formájúvá változni, gondoltam maradjon úgy, ha egyszer felveszem, már akkor megérte…És én lepődtem meg a legjobban, mikor rájöttem, hogy jól áll. Eleinte nem is mertem felvenni, mert elég feltűnő, meg azért annyira nem is voltam benne biztos, hogy valóban jól áll, de egyszer erőt vettem magamon, felvettem, és elindult a lavina:) Imádtam, imádom! Nem állítom, hogy a legkényelmesebb ruhadarab a világon, mert például lépcsőn közlekedni benne sok minden, de nem teljesen biztonságos, viszont most komolyan…melyik lány/csaj/nő nem szereti az egyik kezével megfogni a szoknyáját az egyik oldalon, kicsit feljebb húzni és úgy tipegni lefele/felfele? Szerintem ennél nőiesebb ruhadarab nincs is, nem mutat sokat (sőt…), de mégis sokkal szexibb tud lenni, mint mondjuk egy miniszoknya (ez mondjuk nem vonatkozik az én kissé hippis rózsaszín virágos szoknyámra, de ez most mindegy). Mindezek mellett persze “lazábban” is lehet hordani, ahogy azt majd a képeken láthatjátok:)

Nagyon szeretnék a már említett szoknyácskám mellé még egy párat, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy boltban találni ugyanolyan nehéz, mint például farmert, mert túl szűk, túl bő, nem áll jól mert alacsony vagyok, stbstb… Eljutottam már odáig is, hogy varrok magamnak, de egyelőre megfelelő anyagot sem találtam, de nem baj, előbb-utóbb csak szembe jön…

Gyűjtöttem a Pinterest-ről képeket (nincs koncepció, csak úgy össze-vissza), nézegessétek, hordjatok maxi szoknyát, legyetek királylányok! :)

0a3c291829c587f35b76bd277ef03a41 4bfb82bf437ec30cba0b14c35262ec95 5f76cf4a942442c610bf4827bb3335c6 27eeb6bc42716620049ce9d5b19b69b3 60d9f6da1d336117d9262076b18e3d7b 56979b7dfec85daf22ed7adfc68c81ac 798701c6384b5b7d3df98ac6e5c674a8 b4c0e1dff8c87e6589f52fb5ad8c5b56 b227ab2e9ac887fa3e3508b7fe984f18 c37e2aa268365f0a8f520a2a619fa5dd e6dd1f0ee847d71b8bba8ba161237363 e4631585bd08778881ecc121143d858a ecf52c7b4f5a449be242a98a22b37354

  • Facebook

Nagy Hummus-teszt

DSC03721

Lassan mindenki tudja, hogy a hummus (humusz, hummusz, stb.) jó, a hummus finom, a hummus egészséges. A városi legendák szerint viszont hummust készíteni nagyon macerás. Engem mégis érdekelt, hogy amiért a boltban szerintem irreálisan sokat kell fizetni, vajon megéri-e, tényleg annyira macerás-e, vagy tényleg annyival olcsóbb-e egyáltalán megcsinálni a saját kis konyhánkban. Próbáltam objektíven felmérni az ár/érték arányokat, de az eredmény mégiscsak teljesen szubjektív lesz, hiszen nincs mögöttem egy 10 fős kóstoló bizottság. Ennek ellenére remélem, a hozzám hasonló hummus-rajongóknak mégiscsak hasznos lesz. Aki pedig még nem az, az sürgősen kóstolja meg, próbálja ki és jöjjön rá, hogy a hummus csodálatos! :)

Először is, mi is ez? A hummus egy arab eredetű étel, tulajdonképpen csicseriborsó-krémnek is nevezhetnénk. A csicseriborsón kívül fő összetevője a tahini (vagy tahina), aminek fő alkotóeleme a szezámmag. Ezeken kívül olívaolajat, sót, borsot, római köményt, fokhagymát és citromlevet tartalmaz, és bármi mást, amivel ízesíteni szeretnénk. Nagyon jól lehet variálni, például natúr joghurttal, chilivel, olivabogyóval, petrezselyemmel vagy pirospaprikával (és szinte bármi mással) ízesíthető. Kenhetjük kenyérre, használhatjuk mártogatósnak (szerintem paprikával a legjobb!), de adhatjuk hús mellé is. Tápanyagokban is nagyon gazdag, tele van kálciummal, magnéziummal, cinkkel, vassal, E és B vitaminokkal, rosttal…Ezeken kívül viszont sajnos tele van kalóriával is (200/100g -átlagoltam az adatokat, amiket találtam-), ezek azonban nem annyira csúnya rossz kalóriák, mint amik például a zsírban találhatóak, hanem kedves, jó kalóriák, nem telített és nem transzzsírsavak. Ezeket egyébként most lestem le a nagy internetről, fogalmam sincs mit jelentenek (igenigen, nem vagyok hobbidietetikus, eszem, ami jól esik…ha nagy leszek, változtatok ezen), de a lényeg, hogy egészséges étel a magas kalóriatartalom ellenére is.

Annak aki még nem evett, nem igazán tudom leírni, milyen íze van, mert gondolom, hogy az “olyan csicseriborsós” leírással nem mennek sokra. Meg kell kóstolni, nem mondanám idegen-íznek, hamar meg lehet szokni és könnyen függő lesz az ember:)

Na de jöjjön a lényeg. Versenyzőink:

  • bolti hummus
  • konzerv csicseriborsóból készült hummus
  • szárított csicseriborsóból készült hummus

(A fenti képen ebben a sorrendben vannak.)

DSC03719

Ide akkor most be is szúrnám a hummus receptjét, hogy utána értékelhessem a fent felsorolt változatokat. Elöljáróban még annyit, hogy ehhez mindenképpen kell egy jó botmixer, amivel tudunk aprítani és pürésíteni is (vagy van egy jó kis kávédarálónk.)

Hozzávalók:

  • 1 konzerv csicseriborsó vagy kb. 15 dkg szárított csicseriborsó
  • olívaolaj
  • 1-2 ek tahini v. tahina (a kettő ugyanaz, de mindenhol máshogy látom. A receptet mindjárt leírom ehhez is.)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • só, bors
  • római kömény
  • 1 citrom leve

Hozzávalók a tahinihez:

  • 5 dkg szezámmag (ekkora adagból még maradni is fog, de egyrészt eláll, másrészt 5 dkg-nál már tényleg lehetetlen kevesebbet készíteni)
  • olívaolaj

Elkészítés (Tahini)

A szezámmagot olaj nélkül aranybarnára pirítjuk, hogy finom illatos legyen (kb 7-8 perc), majd hagyjuk kihűlni. Ezután ledaráljuk/felaprítjuk a szezámmagot, hogy teljesen por állagú legyen. Ezután elkeverjük annyi olívaolajjal, hogy pépes legyen, és sóval ízesítjük. Szerintem elég kesernyés lesz a szezámmag miatt, legalábbis én nem igazán tudtam eldönteni, hogy most ezt odaégettem, vagy a szezámmagnak van ilyen íze, de az a keserűség a szezámmag volt:) Ez egyébként vígan eláll a hűtőben sokáig, nem romlik meg, ha esetleg később is hummus készíthetnéketek támad. Fel lehet használni egyébként padlizsán- vagy cukkini krémekhez is, azt hiszem, nemsokára ki is próbálom! (Most, hogy ilyeneket írok, mindenki szurkoljon, hogy a Pasim ne hagyjon el…)

Boltban is megvásárolható, viszont utána néztem, hogy mennyibe kerül (min. 800 ft, és határ a csillagos ég:) ), de ezután nem is vontam be a versenybe a “bolti tahini”-vel készült változatokat.

Ez az egész  adag (az 5 dkg szezámmaggal) kb. 100 ft-ba került. A szezámmagot és a csicseriborsót (és a római köményt) egyébként egy török élelmiszereket árusító boltban szereztem be, ami tele van mindenféle különleges fűszerekkel, alapanyagokkal, és minden kb. ezerszer olcsóbb, mint a hipermarketekben. Itt szoktam pl. bulgurt és kuszkuszt is venni, tényleg fele annyiba kerül, mint más boltokban, és valahogy szívesebben megeszem azt amit itt veszek, mert lehet, hogy csak illúzió, de simán elhiszem, hogy ez egészségesebb és finomabb, mint a mindenféle divatos-márkás-szuperegészséges-színes-szagos-zacskóbacsomagolt tesóik. Ilyen bolt például van az Erzsébet körúton és a Wesselényi utcában is.

Elkészítés (Hummus) 

Tehát tahinink már van. Ha nem konzerv csicseriborsót használunk, akkor a kis borsócskákat előző este beáztatjuk hideg vízbe (lehet akár 1-2 napra is, de akkor cseréljétek ki a vizet néha!), majd kb 1-2 óra alatt sok vízben puhára főzzük (ha tesztek egy kis szódabikarbónát a vízbe, akkor kicsit lerövidül a főzési idő). Sok ez az 1-2 óra, de tényleg csak fel kell tenni főni, és elvan magában, néha meg kell kóstolni, hogy puha-e már, és ennyi. A vizet leöntjük, (a konzerves csicseriborsós változatot innentől kell folytatni) és a botmixerrel pépesítjük. Ebbe mehet 1 ek tahini, a felaprított/fokhagymanyomóval házasított fokhagyma, a só, a bors, a római kömény (ki ne hagyjátok), 1-2 ek olívaolaj, a citrom leve. Újra pürésítjük, és ha nem elég híg, akkor kis vízzel higítjuk. Igazából tényleg ízlés szerint ízesítsétek, mehet bele több/kevesebb fokhagyma, citrom, stb, mehet bele a pirospaprika, a petrezselyem, egy kis tejföl vagy joghurt…Majd ha a kis “kertemben” kinőnek a fűszerek, kipróbálom friss bazsalikommal és akár zsályával is.

És akkor értékeljünk! A konzerves és a szárított csicseriborsóból készült hummusom sajnos nem lett ugyanolyan fűszerezésű, így kicsit nehéz értékelni, de mindkettő nagyon finom, így azért csak megbirkózok az értékeléssel is:) Sőt, igazából ízre mindegyik ugyanazt a pontszámot kapná, úgyhogy kerestem egy másik szempontot erre…

Bolti hummus

Nagyon finom, nagyon krémes, nagyon addiktív:) Én simán megenném az egész dobozt, ha belém férne:)

250 g 520-600 ft, attól függ, hol veszitek, tehát

Ár: 208-240 ft/10 dkg

Krémesség: 10/10

Elkészítés: 0 perc

Konzerves csicseriborsóból készült hummus

Ez is elég krémes, bár szerintem még egy kis vizet tehettem volna hozzá. Ez persze később is javítható. A konzervet 300 ft-ért vettem (viszont érdemes megnézni a török boltban is, mert erre sajnos ott nem gondoltam, csak később, a Spar-ban), a tahinit és a többi hozzávalót max. 100 ft-nak számolom a citrommal (talán ez a legdrágább még). Kicsit erősebb az íze, mint a bolti változatnak, de gondolom ez nem meglepő. És kevésbé addiktív, amit itt most pozitívumként értékelek (hiszen nem azért, mert nem olyan finom, hanem egyszerűen egy idő után “elég”. Lehet, hogyha hígabb lenne, ez nem így lenne…). Összesen tehát 400 ft volt, ebből viszont 47 dkg hummusom lett. Tehát:

Ár: 85 ft/10 dkg

Krémesség: 8/10

Elkészítés: Tahinivel együtt kb 15 perc

Szárított csicseriborsóból készült hummus

Ízre nem sok különbség van a konzerves változathoz képest, viszont kevésbé krémes, de itt is igaz, hogy vízzel, joghurttal/tejföllel ezen könnyen lehet segíteni. Ez is kevésbé okoz függést szerencsére. Kb. 20 dkg csicseriborsót vettem 190 ft-ért, viszont ez csalóka, mert iszonyatosan megszívja magát vízzel. A többi hozzávaló ugyanaz, bár mindenből egy kicsit több kellett, mint az előzőnél, de most is 100 ft-tal számolok. Tehát összesen 290 Ft-ba került, és tádádádáámmm, lett kicsit több, mint 60 dkg hummusom. Ez rengeteg…Előre gondolkodást igényel, hiszen egyrészt be kell hozzá vásárolni, másrészt előre be kell áztatni, és a főzési idő is elég sok, de a macera-része tulajdonképpen nem több, mint a konzervesnek.

Ár: 48 Ft/10 dkg

Krémesség: 7/10

Elkészítés: Kb. fél óra összesen a tahinivel együtt, plusz az áztatás és a főzés.

Tanulság: Egyáltalán nem macerás az ügy, otthon elkészíteni ötöd annyiba kerül, mint megvenni, és úgy sokkal jobban variálható is. Ezen kívül bár a bolti hummus sincs tele E-betűs hozzávalókkal, azért szerintem mégiscsak jobb, ha mi magunk készítjük el.

Jól sejtitek, most vagy hatalmas hummus-partyt adok, vagy tele van a mélyhűtőm hummussal…:) Az utóbbiról van szó, ugyanis simán fagyasztható, tehát még csak nem is kell mindig nekiállni, egyszerre készülhet egy jó nagy adag, és onnantól hónapokig elég csak kivenni a fagyasztóból és megvárni, míg kiolvad.

Jó étvágyat!

  • Facebook

Színházajánló: A dzsungel könyve

Gondolom valami kevésbé ismertre számítottatok az első színházajánlós bejegyzésben, nem Magyarország egyik legnépszerűbb előadására. Sőt, valószínűleg ajánlgatni sem nagyon kell, nem hiszem, hogy sokan vagytok, akik még nem láttátok. Nade! Holnap (2013.04.19.) adják elő ezredszerre ezt a darabot a Pesti Színházban. Ezredszerre. Ha ez még nem lenne elég, van két színész, a Kát játszó Méhes László és az Akelát alakító Borbiczki Ferenc, akik ezredszerre lépnek fel ezekben a szerepekben. Hihetetlen, nem? A darabot 1996-ban adták elő először, és remélem, még nagyon sokáig fogják játszani!

Az 1000. előadáson debütál egy új dal, Maugli dala, ami Geszti Péter elmondása szerint az egyik legfontosabb dal a darabban, és eredetileg úgy tervezték, hogy nem az 1000., hanem az első előadástól benne lesz, de nem készült el időre, és mivel enélkül is működött a dolog, csak most gondolták úgy, hogy megírják és beleteszik, így innentől kezdve már ez is része lesz az előadásnak. Én nagyon kíváncsi vagyok:)

A darabot gyerekkoromban láttam először, már akkor imádtam (de ki nem?), és azóta is vágytam rá, hogy újra megnézzem, bár bennem volt egy kicsit az érzés, hogy mi lesz, ha nem is olyan jó és összedőlnek az illúziók, egyébként is gyerekeknek szól, satöbbisatöbbi… Hát ez a darab most is zseniális, akkor is zseniális volt és remélem, 50 év múlva is zseniális lesz!

A zenéje pedig….egyszerűen… Van, aki nem libabőrözik, ha hallgatja? Lehet énekelni, lehet rá táncolni itthon, de ha csak hallgatom, már az is megmosolyogtat vagy éppen megsirat egy kicsit, és mindenképpen feltölt.

Tényleg nehéz A dzsungel könyvéről írni, hiszen tényleg mindenki ismeri, a történetet úgy gondolom nem kell bemutatni, azt, hogy milyen emberi értékeket mutat be, azt sem, vagy hogy a színészek játéka mennyire hihetetlenül tökéletes (és nem, nem úgy tűnik, hogy unják, még az sem, aki ezredszerre játsza)…

De mégis úgy gondoltam, hogy az ezredik előadás mégiscsak megérdemel egy bejegyzést itt is.

Menjetek, nézzétek meg!

Itt láthattok interjúkat a színészekkel, Hegedűs D. Gézával a rendezővel, illetve Dés Lászlóval, a zeneszerzővel.

És az egyik kedvenc dalom belőle:

A mi emberünk

  • Facebook

Kreatív: Felvasalható szegecsek és egyebek

DSC03501

Újabb olcsó, de annál jobb ötletet mutatok: hogy dobjuk fel egy kicsit ruháinkat? (Vagy takarjuk el a kisebb szakadásokat…)

Volt egy pólóm, kb. két éve vettem, és tökjó kis szegecses díszítés volt az ujjain. Szerettem volna több ilyet is, de csak olyan áron találtam, amit nem igazán voltam hajlandó kifizetni egy teljesen sima, még csak nem is túl jó minőségű, ámde szegecses pólóért. Na, ilyenkor szoktam körülnézni az e-bayen:) Mit találtam? Egyszerűen felvasalható szegecseket nevetséges áron mindenféle színben, méretben, formában. Van kerek, szögletes, szívecske, csillag, koponya, akármi, fekete, ezüst, arany, bronz, antikolt és egyéb színekben. A titok nyitja az alábbi pár kereső kifejezés:

- iron on studs

- hot fix studs

Rákereshettek úgyis, hogy csak a “free shipping”-eseket dobja ki, úgy az igazi! :) Aki esetleg még nem regisztrált, és nem is nagyon szeretne, az találhat itthon is kis utána járással, viszont jóval drágább…Összehasonlításképp: kb. 100 db. szegecset már 5-6 dollárért lehet rendelni (kis szerencsével kevesebbért is), míg amiket találtam itthon, azok 3-4000 Ft-ba kerültek. Na de térjünk rá a “hogyan”-ra.

A trükk a kis szegecsek hátán levő hőre olvadó ragasztóban van. Csak ráteszitek az anyagra, egy másik anyagon keresztül rávasaltok, és már kész is! Mivel már szinte mindent, amit tudtam összeszegecseltem (elég addiktív, pedig én tényleg csak egy pár pólót szerettem volna vele feldobni, de ebből az lett, hogy az összes sima pólómon ott villognak…), ezért most kis kövecskékkel mutatom meg, hogyan is működik pontosan. A folyamat teljesen ugyanaz, mint a szegecseknél. A kis kövecskéket egyébként ajándékba küldték, szintén egy e-bayes vásárlásom alkalmával. Nektek is szinte mindig küldenek valami apróságot? Tudnak valamit ezek a Hong-kongiak!

Tehát adott egy sima fehér póló:

DSC03492

És adottak a kis kövecskék:

DSC03493

A kövecskéket nagy türelemmel elhelyeztem a pólón szívecske formában (a szegecsekkel szerencsére nem kell ennyit szórakozni):

DSC03496

Majd óvatosan ráfektettem egy konyharuhát, és 10-15 másodpercre rátettem a vasalót. A ragasztó megolvadt és elvégezte dolgát:) Elég tartós egyébként, nem mondom, hogy még soha, egyszer sem jött le díszítés, de ez azt gondolom, belefér, és bármikor ki lehet javítani. Nem ez a jellemző egyébként, általában simán bírják a mosás-vasalást.

DSC03497

És kész is:) Az “utána” állapotot elfelejtettem lefotózni, de pontosan ugyanúgy néz ki, mint azon a képen, ahol még csak elrendezgettem a köveket.

A szegecsek egyébként valahogy így néznek ki a 100 db-os kiszerelésben:

DSC03502

Lehet egyébként egészen “gyöngy” kinézetűeket is találni, amiket elegánsabb ruhákon is el tudok képzelni. És egy pár ötlet azokon kívül, amiket a képeken láthattok: jól néz ki, ha például egy póló nyakára körbe teszitek a díszeket, vagy ugye a mostanában nagyon divatos szegecses/köves gallért is elő lehet így állítani. Aztán lehet őket mindenféle formákba tenni, kezdve a teljesen egyszerű négyzettől kezdve a bonyolult formákig, bármi jól néz ki.

Amire figyelni kell: a nagyon műszálas anyagok és ez a fajta ragasztó nincsenek nagy barátságban, így ezekre inkább ne használjátok (konkrétabban: szétfolyik és csúnya lesz). Lehet velük sálat vagy táskát is díszíteni, viszont például a műbőr nem igazán bírja a vasalót, tehát azzal nagyon óvatosan  bánjatok. Persze valamilyen anyagon keresztül kell vasalni, és nem lehetetlen, de tényleg nagyon óvatosan! Erre inkább a ragasztópisztolyos megoldást javaslom.

Mindenféle izgalmas felvasalható dolgot találhattok egyébként az e-bayen, különböző előre elkészített formákba rendezett köveket/szegecseket és egyéb díszeket is.

Jó díszítgetést!

  • Facebook

Kreatív: Fessünk falat!

Úgy kezdődött a dolog, hogy összeköltöztünk a Pasimmal, és lett egy hosszú-keskeny hálószobánk, csúnya, lefestendő fallal meg össze nem illő bútorokkal. Tehát falat festeni mindenképpen kellett, szerettünk volna valami színt is, de az egészet nem szerettük volna színesre festeni, mivel tényleg így is elég kicsi és sötét szobácska, az élénk szín pedig még jobban összenyomta volna. Így aztán egy fal lett szép zöld. De valami hiányzott, túl sok lehetőségünk nem volt, mivel a szép zöld falhoz bútort nagyon nem tudtunk tenni, mert akkor kicsit nehézkes lett volna megközelíteni az ágyat, így jött az ötlet, hogy vannak ezek a csodás falimatricák, dobjuk fel azzal! Meg is néztük gyorsan, hogy honnan szerezhetnénk és milyenek vannak, majd enyhe szívrohamot kaptunk az árak láttán…Tényleg nagyon csodásak, de abban a méretben, amiben nekünk kellett volna, nem úsztuk volna meg 15-20000 ft alatt, és az még csak egy matrica… Mivel nem túl bonyolult mintát szerettem volna (konkrétan egy kandelábert -bizony, ez a neve-), gondoltam ráfestem én, mi baj lehet, legfeljebb lefestjük a falat újra, úgyis belejöttünk már…Így hát ismételten tettünk egy romantikus sétát az OBI-ba (szerintem már lassan felismernek minket), vettünk fekete festéket és újabb ecsetet összesen kb. 900 ft-ért, és ma neki is estem…Lássuk, hogyan! (A képek kattintásra megnőnek!)

Adott a fal (miért ne lenne a kellős közepén egy konnektor, persze…):

DSC03445

Kellékek:

  • ecset
  • falfesték
  • újságpapír, cellux, grafitceruza, és valami kis edény, amibe a festéket tudjátok rakni

Először is kerestem egy képet a neten, amiből ki tudtam indulni. Találtam is egy kb 5*1cm-set… Sebaj! Szépen összeragasztgattam az újságpapírokat, hogy akkora legyen, amekkora mintát szeretnék, így:

DSC03447

(Félreértések elkerülése végett macska NEM KELL a festéshez, sőt, jobb ha nem tartózkodik a közelben…De Lajos mindenképpen szerepelni akart.)

Mivel szimmetrikus a minta, félbehajtottam hosszában az így kapott papírcsíkot (persze ha valakinek van zsírpapírja vagy bármilyen más alkalmas papírja, annak nem kell szórakoznia az újságpapírok összeragasztásával), és rárajzoltam a minta egyik felét a kép alapján, amit találtam, majd szépen kivágtam. Később persze a falon lehet korrigálni mindent, ha most kicsit mondjuk vékonyabb egy rész, mint szeretnétek, nem gond, meg egyébként is a falon fog jól látszódni.

Így nézett ez ki:

kivágás

Ezek után fogtam a kivágott lámpácskám és felragasztottam a falra celluxszal/szigetelőszalaggal:

DSC03451

Majd ezt körberajzoltam grafitceruzával (utána radírral simán lejön!), és jöhetett a legnagyobb móka, a festés. Nem mondanám magam sem ügyetlennek, sem hűdenagyon ügyesnek, szóval nem állítom, hogy nyugodtan bárki fogjon bele, de azért nem is kell hozzá Picassonak lenni! Annyi trükk van benne, hogy mivel a fal nem teljesen sima, ezért a széleket határozott mozdulattal, erősen rányomva kell festeni kicsit vékonyabb ecsettel. És az eredmény:

DSC03453

(Igenigen, a konnektort ki kellene cserélni feketére és akkor lenne igazán csodás.)

Természetesen nem szentírás, amit írtam, ha bátrabbak vagytok, lehet ezt sablon nélkül is, meg persze ez egy egyszerűbb, szimmetrikus minta, bonyolultabbat én már nem mernék (mivel én vagyok az a lány akinek a múltkor a cserepeknél még a felhőkkel is meggyűlt a baja…), de a lényeg: nyugodtan fessetek a falra! Könnyű, olcsó és nagyon  nagyon jól néz ki:) Ráadásul az egész kb. másfél óra alatt meg volt, úgyhogy még csak napokat sem kell rá áldozni (nem úgy, mint az egész szoba kifestésére).

Azt még elárulom, hogy a lámpa ötlete onnan jött, hogy tényleg szerettük volna költséghatékonyan feldobni a szobát valamivel, mivel új bútorokat nem szeretnénk most venni, de gondoltuk, hogy valami koncepció azért mégis kellene, így ehhez hasonló lett a kis ágy feletti lámpánk is. Ezzel a kettővel együtt pedig szerintem nagyon hangulatos kis szoba lett belőle (legalábbis ez a része:) ), íme:

DSC03455

(Egyébként a párnák színének élőben több köze van a fal színéhez, mint a képen). Szóval legyetek bátrak, engedjétek el a fantáziátokat, tényleg nem kell sok idő/energia/pénz ahhoz, hogy feldobjátok egy kicsit a lakást!

  • Facebook

Furcsa kifejezések

Ti el szoktatok gondolkodni olyanokon, hogy egy-egy kifejezést miért úgy használunk, ahogy? Olyanokra gondolok, mint például a “nem venném a lelkemre…” vagy a “kötve hiszem”. Velem nagyon sokszor  előfordul, általában nem is hagy nyugodni amíg utána nem nézek. A gyakorikerdesek.hu ilyenkor jó barát! Persze sok a buta válasz, de ki lehet túrni a jót is. Ezek közül gyűjtöttem össze nektek párat, néhány perces kikapcsolódásnak remélem jó lesz! :)

Nem venném a lelkemre/szívemre…

Gyerekkorom nagy talánya. Akárhányszor kimondta valaki, azt hittem, hogy ezzel azt szeretné mondani, hogy nem érdekli a dolog, de persze olyan 4-5 éves koromban feltűnt, hogy kicsit más a kontextus…:) Van, aki szerint teljesen egyértelmű, de szerintem nagyon nem. A magyarázat elég csavaros: Például ha a mondatunk úgy szól, hogy “nem venném a szívemre, ha történne veled valami baj”, akkor a “nem venném a szívemre” rész nem feltételes, hanem óhajtó mondatrész, tehát nem akarom a szívemre venni, azaz nem szeretném ha valami baj történne veled. Akinek ez a válasz nem kielégítő, annak itt egy szép iromány az óhajtó mondatokról (nem, nem olvastam végig), a 2.1.4-es pontban van erről is szó.

Kötve hiszem

Ennek szerintem elég mókás az eredete, illetve az, hogy hogyan rövidült le arra, hogy “kötve hiszem”. A köt ige jelentései között találjuk a “kapcsolatot, kölcsönös viszonyt hoz létre (szerződést, békét, házasságot köt)” meghatározást. Van/volt egy olyan közmondás, hogy “Kötve higgy komádnak!”, ami azt jelentette, hogy csak akkor hidd el komádnak amit mond, ha erről szerződést is írtok az adott dologról. Így már érthető, miért mondjuk ezt.

Nem viszed el szárazon

Eredete ugyanaz, mint a “ráterítik a vizes lepedőt” kifejezésnek (bár én ezt azért jóval ritkábban hallom). Ugye ezt akkor mondjuk, ha valakit vélhetően felelősségre vonnak a későbbiekben, azaz a bűnökre fény derül. Magyarázat: régen bizonyos betegségeket vizes lepedővel gyógyítottak úgy, hogy a meztelen testet betekerték vele, hogy elűzze a bajt. Kicsit talán gyenge magyarázat, de azért megállja a helyét:)

Kosarat kap

Szerintem ez kifejezetten aranyos. Viszont inkább szó szerint bemásolom innen, nem tudom jobban megfogalmazni. “A “kosarat kap” kifejezés német eredetű, s egy ősrégi szokás emlékét őrzi. A lovagvilágban a szerelmes ifjú áldozatkészsége bebizonyításául nem a kapun, hanem a várkastély ablakán szerette megközelíteni imádottját. Gyakran a hölgy maga is segítette oly módon, hogy kötélre erősített kosarat bocsátott le érte. Ha az ifjú udvarlása nem volt kívánatos, akkor feneketlen kosarat bocsátottak le neki, amiből megérthette, hogy nem lelt meghallgatásra.”

Egyelőre ennyit gondoltam, mondtam, hogy csak pár perces kis kikapcsolódásra számítsatok! :) A bejegyzés ötlete onnan jött egyébként, hogy nagyon szeretnék elfogadható magyarázatot az alig várom kifejezésre, úgyhogy aki ilyet talál, ne tartsa magában! Szóval miközben ezt kerestem, arra gondoltam, leírom, amiket eddig találtam és hirtelen eszembe jutottak.

PS.: Mivel nem tudtam máshova tenni ezt a bejegyzést, ezért az inspiráció kategóriát kapta egyelőre, de azért ebben a kategóriában ne ilyen irományokra számítsatok:)

PS2: Likeoljátok az oldalt a facebookon! Itt oldalt a csinos kis dobozkánál ezt meg is tehetitek.

 

 

  • Facebook

Mártogatós vacsora (szupertitkos sajtszósz és salsa recepttel)

Annak örömére, hogy tegnap (rengeteg próbálkozás után) végre sikerült tökéletes sajtszószt előállítanom, úgy gondoltam, leírom, milyen mártogatós szószokat szoktam készíteni. Kép sajnos nem készült, mert mire észbe kaptam, már csak maradékok voltak, de majd utólag lehet, hogy csatolok ehhez a bejegyzéshez egyet.

A dolog úgy kezdődött, hogy a legdurvább tanulós időszakban rengeteg nachost ettünk salsa szósszal, és próbálkoztunk néha sajtszószt is venni, de finoman szólva szinte ehetetlen volt az összes, vagy ha nem is ehetetlen, de a sajthoz sok köze nem volt. (Oké, amikor kezdett eldurvulni a dolog, akkor próbáltunk alternatív megoldásokat kitalálni, pl. zöldséget mártogatni valamibe, stb. És igazából be is jött volna, ha lett volna időnk zöldségeket felvagdosni és szószokat készíteni. :) ) Néha megpróbáltam én elkészíteni, de aztán ezek a próbálkozások időhiány miatt elmaradtak.  Aztán elmúlt a tanulós időszak, és nem hagyott nyugodni ez a sajtszósz-kérdés, úgyhogy elkezdtem különböző receptek alapján kísérletezgetni, de valahogy sosem volt olyan, amilyenre gondoltam, ráadásul sokszor odaégett, és egyébként is általában elég macerás volt a dolog. Aztán a múltkor odáig fajult a dolog, hogy találtam valami youtube-videót, természetesen atomdrága hozzávalókkal, amit mi ügyesen meg is vettem, és az eredmény nem lett ugyan rossz, de ha megnéztem az ár/érték arányt, akkor inkább bele vertem a fejem a falba:))) Akkor kitaláltam, hogy hagyjuk ezt, vegyünk tömlős sajtot és mártogassunk abba. Na de tegnap megszállt az ihlet… Tehát akkor először jöjjön a (szerintem) tökéletes sajtszósz, és utána a többi:

Sajtszósz

Hozzávalók:

  • tömlős sajt (sima, joghurtos vagy tejszínes, de nem szalámis vagy ilyesmi)
  • tej
  • egyéb sajtok (oké, pont volt itthon cheddar, de annak nem hiszem, hogy sok köze volt az igazi cheddarhoz, szerintem tökéletes a trappista is, sőt, szerintem még a lapka sajt is, majd meglátjátok :) )
  • szerecsendió, só, bors, egyéb fűszerek, amiket gondoltok (esetleg egy kis darab jalapeno paprika, vagy ilyesmi)

Elkészítés:

Na akkor elárulom a nagy titkot: gőz felett kell főzni. Ennyi. Komolyan. Fogtok két szép egymásba rakható lábast, az alsóban vizet forraltok, és a felsőbe mehetnek a hozzávalók. Először kevés tejjel főzzétek össze a tömlős sajtot, aztán reszeljétek bele a többi sajtot, és mikor ez is felolvadt, higítsátok tejjel addig, amíg jónak nem érzitek, és fűszerezzétek kedvetek szerint. Lehet, hogy most nem árultam el hatalmas titkokat, de én tegnap úgy éreztem magam, mint aki feltalálta a spanyol viaszt a sok sikertelen próbálkozás után:) Szerintem tökjó lesz az állaga és nagyon finom! Nincs benne semmi trükk, a hozzávalók is teljesen egyszerűek -lehet, hogy otthon is van mindenből-, és összességében nem is drága.

És akkor pár másik mártogatós szósz:

Tejfölös márványsajt mártás

Hozzávalók:

  • 10 dkg márványsajt
  • 2 dl tejföl
  • Só, bors

Elkészítés:

A márványsajtot és a tejfölt villával összedolgozzátok, sóval-borssal ízesítitek. Ennyi. Zellerszárral nagyon finom, de erről később..

Salsa szósz, ahogy én szoktam

Hozzávalók:

  • 1 konzerv darabolt paradicsom
  • 1 kis konzerv sűrített paradicsom
  • fél vöröshagyma, apróra vágva
  • 2 gerezd fokhagyma, apróra vágva
  • 1-2 karika jalapeno paprika, apróra vágva
  • só, bors, oregánó
  • 1kk keményítő
  • olaj
  • víz
  • ha van kedvetek, vagy épp van otthon, akkor nyugodtan mehet bele olivabogyó is, illetve ha belevagdostok egy zellerszárat, attól nagyon nagyon finom lesz

Elkészítés:

A vöröshagymát és a fokhagymát az olajon meg kell párolni, ezután mehet rá a darabolt paradicsom, a sűrített paradicsom, mehet bele a jalapeno és a fűszerek. Ezt pár perc alatt összeforr, és ezután a keményítőt egy kevés vízben fel kell oldani, és így mehet a szószba. Újabb pár perc főzés és kész is. Egyszerű, nem? Egyébként ezt szinte bármivel ki lehet egészíteni, a “titok” a keményítő benne. Na jó, elárulok még egy titkot, amit nem csak a salsa szósznál, hanem bármilyen paradicsomos mártásnál be lehet vetni: ha van üveges olivabogyótok, akkor ha annak a levéből egy kicsit belefőztök a szószba, akkor azzal is tudjátok ízesíteni, és szerintem nagyon finom. Arra kell vigyázni, hogy ez általában nagyon sós lé, úgyhogy utána a sózásra figyeljetek!

Ezeken kívül avokádó-krémet szoktam még készíteni, ha “mártogatós vacsorát” szeretnék estére, de azt szerintem már mindenki ismeri (hasonlóan bonyolult, mint az eddigiek).

És hogy mit szoktunk mártogatni?

Répát, zellerszárat és grissinit (a salsa szósz az első kettővel nem igazán passzol szerintem).  Bizony, a nachosról már rég leszoktunk (najó, néha azért becsúszik…), mert ha nem chipssel esszük, akkor ez tényleg lehet egy komplett vacsora is, és ezek sokkal finomabbak, mint a nachos és a bolti szószok. Ha még kicsit ódzkodtok a zellerszártól, azt javaslom, mindenképp próbáljátok ki, már egészen normális áron lehet kapni a nagyobb üzletekben, és pl. a márványsajtos szósszal isteni. A répát el szoktam vágni hosszában negyedekre, a zellerszárat is hasonló vastagságúra, és már lehet is mártogatni. Végül pedig a grissini receptje (grissini=kenyérrudacska, de a grissini név mégiscsak sokkal menőbb)

Grissini

Hozzávalók 2 főre:

  • 25 dkg liszt
  • 1 cs élesztő
  • kb. 2 dl víz
  • 2-3 ek olivaolaj
  • egy csipet cukor
  • só, bors, egyéb fűszerek (oregánó, bazsalikom)

Elkészítés:

A lisztet az élesztővel összekeverjük és a többi hozzávalóval összedolgozzuk. Lehet itt is trükközni, én pl. szoktam bele tenni egy kis fokhagyma krémet, vagy ha nagyon lelkesek vagytok, akkor lehet bele gyúrni apróra vágott olívabogyót, ilyesmiket. Egy kis dagasztás után egy órára mehet kelni langyos helyre. (Egyébként azt tudtátok, hogy az ilyen tészták, amiket fél-1 órát hagyni kell kelni, simán megkelnek a hűtőben is fél nap alatt? Ez azért tökjó szerintem, mert így akár reggel is össze lehet gyúrni, és este meg lehet sütni, mikor hazaértünk. Sőt, olyat is olvastam, hogy a hűtőben kelt tészták sokkal jobbak, de érzek itt azért valami belemagyarázást…)

Ha megkelt, a sütőt előmelegítjük 180 fokra, a tésztát kb 1 cm-re kinyújtjuk és kb 1 centis csíkokra vágjuk. Ebből lehet kukacot gyúrni, vagy így ebben a “lapos” állapotában megcsavarni (én így szoktam, tökjól néz ki), és kb. 15-20 perc alatt meg is sülnek. Akkor a legjobb, amikor még csak egy nagyon kicsit kezd el barnulni, mert akkor kívül már ropogós, de belül jó puha.

Nos, azt hiszem, mindent leírtam a mártogatós vacsora szokásaimról:))) Remélem meghoztam a kedveteket hozzá, mindent nagyon gyorsan és egyszerűen el lehet készíteni, úgyhogy hajrá!

 

  • Facebook

Programajánló a (remélhetőleg utolsó) hideg hétvégére

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én hihetetlenül rosszul viselem ezt a hideget. Mikor a múlt hét hétvégéről már lehetett tudni, hogy hóvihar lesz és újra mínuszok, akkor felkészítettem a kis lelkemet előre, és azt gondoltam, hogy nem baj, ez után már tényleg tavasz lesz. És tavasz lett? Nem! Igazából legszívesebben magamra húznám a takarót és ki sem jönnék alóla addig, míg nem lesz legalább 10 fok. Konkrétan rosszul vagyok a gondolattól is, hogy még egyszer fel kell vennem a téli kabátom/cipőm, és harisnyát kell vennem a nadrágom alá ahhoz, hogy ne fagyjak meg. És a derékmelegítőknek is már rég a szekrény tetején a dobozban lenne a helyük!

Szóval kitalálhattátok, hogy ez a bejegyzés leginkább saját magam “vigasztalására” íródik, de hátha Nektek is segít valamit…:) Szóval, mit is tehetünk akkor, ha nem igazán szeretnénk kimozdulni, legalábbis csak annyit, amennyit muszáj?

Persze ne számítsatok itt világmegváltó ötletekre, inkább csak felsorolom azokat a dolgokat, amiket amúgy is tennénk ilyen esetben, de így talán több lesz hozzá a kedv, és nem valami borzalmas katasztrófának fogjuk fel ezt az időjárást. És ezennel engedélyt adok mindenkinek mindenféle bűnözésre! Jöhet minden, csokis süti, torna/edzés mentes napok, filmnézés közben chips, 10 órás alvás, bármi ami jól esik…Megérdemeljük! :)

Szerintem a legjobb, amit tehetünk, hogy jól felfűtjük a lakást (most utoljára, de tényleg), és szépen bevásárolunk egész hétvégére. És megérdemlünk bármit, meg hát ugye időnk is lesz főzöcskézni. (Legalább azzal is telik az idő..). Akinek úgy jobb (pl nekem:) ), péntek este/szombat reggel gyorsan kitakaríthat, hogy utána egész hétvégén a csillogó-villogó lakásban tehesse a kis dolgait.

Tarthatunk Gyűrűk Ura/Csillagok Háborúja/Harry Potter stb. maratont az ágyban, vagy tarthatunk tematikus film napot. Pl. George Clooney nap, francia film nap (hozzá készíthetünk valami franciás ebédet). Bepótolhatjuk a kedvenc sorozataink azon részeit, amiket nem volt időnk eddig megnézni, vagy kezdhetünk új sorozatot is. :) Hurrá! Ha minden jól megy a következő hétvégeken már úgyis inkább kirándulgatunk és szabadtéri programokat csinálunk:)

Elolvashatunk egy olyan könyvet, ami már rég ott figyel a polcunkon, és várja hogy végre a kezünkbe vegyük.

Olvashatunk magazinokat is. Én pl. elég kevésszer csináltam ilyet az utóbbi időben, mert leragadtam az ilyen Joy és Cosmopolitan szintű újságoknál (amikben amúgy tökjó képek vannak, meg el lehet nézegetni, de azért komoly tartalom lássuk be…háát..), pedig vannak igazán tartalmas újságok is. Ilyen például az Éva Magazin, ami mostanában a szívem csücske lett. Másik lehetőség: rejtvény fejtés! Na tegyük szívünkre a kezünket, mikor engedtünk meg magunknak utoljára ilyen “luxust”? Ugye-ugye? Pedig ezt nem csak nyaralás közben lehet:)

És ha már magazinok: ismeritek az issuu.com-ot? Szuper magazinok között böngészhettek, teljesen ingyen. Bármilyen témában, bármilyen nyelven. Bizony-bizony, ez a hétvége remek alkalom arra, hogy egy kicsit nyelvet gyakoroljunk. Ha csak annyit teszünk, hogy idegen nyelven olvasunk újságot, már azzal tettünk valamit (persze ez azoknak szól, akik nem használnak más nyelveket naponta, mondjuk a munkájuk miatt, és egyébként is kicsit hanyagolják). Na de vissza az issuu.com-hoz: kicsit ugyan szívfájdítás, de mindenkinek szeretettel ajánlom ezt.

Egyébként is keresgélhetünk új dolgokat a neten, szörfölhetünk a Pinterest-en, találhatunk új és érdekes blogokat, amiket órákig lehet olvasgatni.

Aztán szövögethetünk terveket, írogathatunk listákat miközben új albumokat hallgatunk, megvarrogathatjuk a régóta várakozó lyukas zoknikat/pólókat/akármiket, készíthetünk ajándékot ismerőseink közeledő szülinapjára, ha eddig nem tettük meg rendet rakhatunk ruháink között (jól elkülönítve azokat, amelyek nemsokára remélhetőleg egy kevésbé elérhető helyen tartózkodnak majd, amint kivonul ez a szibériai időjárás), esetleg kicsit fel is dobhatjuk őket valamivel ha van kedvünk (színes gombok, masnik, szegecsek…) rendet rakhatunk régi kacatjaink között.

Persze gondolom, hogy ezeket magatoktól is ki tudtátok volna találni, de remélem egy kicsit segítettem a túléléshez:) Nekem már jobb kedvem lett, hogy leírtam ezeket, hiszen ez mind szuper dolog, csak kicsit már fejben szerintem mindenki máshol jár.

Jó hétvégét!

 

  • Facebook

Recept: Szuperzseniális egyszerű körtés saláta

DSC03387-2

Először is, alig várom, hogy még tovább világos legyen, és tudjak szép képeket készíteni, mert ilyenkor mindig bosszankodok, hogy nem tudom igazán megmutatni, amit szeretnék. Na de majd…:)

Másodszor pedig beszéljünk erről a salátáról! Az történt a múlt héten, hogy bizonyos okok miatt (amely okokról 2 napja írok egy bejegyzést, de csak nem akar összejönni…) kevés időnk volt főzni (sőt, enni is), és valamelyik nap a Pasim olyan salátát rendelt ebédre, amiről azóta is ódákat zeng. Arra gondoltunk, megpróbáljuk reprodukálni a dolgot, hiszen elég egyszerűnek tűnt, és kiderült, hogy bizony az is. Először megnéztem pár körtés saláta receptet, aztán igazából nem volt türelmem tovább keresni az igazit, úgyhogy összedobáltuk azt a pár hozzávalót, amire emlékezett, gondoltuk, hogy majd úgyis kiderül, milyen íz hiányzik belőle esetleg. Hát nem hiányzott belőle semmi, ez így , ilyen egyszerűen tökéletes. :)

Hozzávalók:

  • saláta (én ilyen boltban kapható saláta-keveréket használtam, szerintem jó lehet a madársaláta, a jégsaláta, vagy a rukkola is. A fejes salátát valamiért nem tudom elképzelni, de ki lehet próbálni azzal is.)
  • balzsamecet (kihagyni nem ér!)
  • durvára darált mogyoró
  • körte
  • bors
  • olívaolaj

Elkészítés:

A salátát beletesszük egy tálba, meglocsoljuk egy kis balzsamecettel, rászórjuk a mogyorót, öntünk rá egy kis olívaolajat. Ezt hagyjuk állni amíg elkészítjük a körtét: vékony szeletekre vágjuk és egy nagyon kevés olívaolajon kicsit megpirítjuk és egy kevés borsot szórunk rá. Ezeket a szeleteket ezután rátesszük a salátánkra és kész is! Még a körtéket is meg lehet locsolni a balzsamecettel, ha szeretitek. Én eddig nem voltam nagy zöldsaláta-rajongó (szeretem ugyan őket, de magamtól nem nagyon szoktam készíteni), viszont ez most nagyon meghozta a kedvem hozzájuk.:)  Szerintem érdemes lehet kipróbálni mogyoró helyett dióval is.

Jó étvágyat!

  • Facebook