Ne szórjuk a pénzt, vegyünk inkább hasznos dolgokat!

shopaholic-dealTök sokat lehet hallani/olvasni a tudatos vásárlásról, a spórolásról, és gondolom mindenki próbál odafigyelni a kiadásaira, de mégis azt veszem észre (főleg magamon), hogy még mindig hajlamos vagyok bedőlni a marketingnek… Hiába próbálok odafigyelni, hiába tudom, hogy erre vagy arra  nincs szükségem, néha mégis előfordul, hogy veszek valamit teljesen feleslegesen.

Erre például abból jöttem rá, hogy az elmúlt 3 hónapban nem dolgoztam, tehát fizetésem sem volt, így nagyon oda kellett figyelnem a kiadásokra. Nem mondom, hogy még soha nem volt ilyen, de azért mindig belefért egy felvidító-körömlakk vagy valami. Hát most nem fért bele. És tudjátok, mi történt? Semmi! (Bár nem állítom, hogy amint megkapom az első fizum, nem veszek egy szép pasztell színű körömlakkot, de erről majd  mindjárt.) A tusfürdő az egyetlen dolog, amit vennem kellett, minden másból rá kellett döbbennem, hogy kb. fél évre simán elegendő mennyiség van itthon.

Miért?

Mert nagyon fontos, hogy legyen szárazbőrre, extraszáraz bőrre, UV védelemmel ellátott, gyümölcsös, natúr illatú, feszesítő (és persze csillámos) testápolóm.

Fontos, hogy legyen samponom zsíros hajra, normál hajra, legyen ilyen hajpakolásom meg olyan hajpakolásom, és egyébként is volt a Müllerben beváltható 30%-os kupon a múltkor, és a sampon mellé adtak arckrémet is, amiből amúgy van nappali meg éjszakai, de azért kellett.

És a sort folytathatnám. Persze ezek költői túlzások voltak, nincs 5 féle testápolóm, de azért mindenből van tényleg még jó előre elegendő mennyiség.

Úgy gondolom, még nincs is akkora baj ezzel a sok cuccal, ha valóban elhasználjuk őket (sőt, még jól is jönnek, ha az ember 3 hónapig nem dolgozik:) ). Ezekkel szemben viszont van egy rakás sminkcuccom, amit az életben nem fogok elhasználni. És tegye fel a kezét, akinek nincs! És bizony, ezeket egyszer mind-mind megvettük, mert gyönyörűek, és mikor megvesszük, még nem is sejtjük, hogy kb. egyszer fogunk hozzájuk nyúlni, vagy mert pont akciósak voltak és “ennyiért nem lehet otthagyni”, vagy…Ok van rengeteg, de mégis úgy gondolom, érdemes lenne ezekre odafigyelni, főleg azért, mert ezek annyira feleslegesek, hogy az hihetetlen. Elköltjük rájuk a pénzt, egy ideig rakosgatjuk, majd ha már lejártak/beismertük, hogy sosem fogjuk használni, kidobjuk (ha ügyesek vagyunk, oda tudjuk adni valakinek, aki használja is), és így termelünk egy kis szemetet is, hurrá!

Nem gondolom, hogy teljesen “le kell állni” ezekkel. Én például imádom a körömlakkokat, van is egy rakás (azért még nem beteges mennyiség), használom is őket, és még sokáig fogom is (körömlakklemosóval tényleg remekül lehet őket higítani, ha már besűrűsödtek), ezért is írtam, hogy valószínűleg amint megkapom az első fizetésem, meglepem magam eggyel. Viszont remélhetőleg ez a pár hónap sikeresen ráébresztett arra, hogy sokkal jobban odafigyeljek ezekre a kiadásokra, és ne vegyem meg az akciós x-edik testápolót, dúsító sampont (amikor amúgy semmi bajom a hajammal, de olyan szép csillivilli flakonban van és hát kinek ne kellene a dúsabb haj…), hab állagú pirosítót, satöbbit, ugyanis semmilyen hiányérzetem nem volt az elmúlt pár hónapban, de tényleg semmilyen. Viszont amikor bemegyek a DM-be, a Müllerbe, egyéb drogériába, rögtön elkapnak a szép színes állványok, a plakátokon gyönyörű csajok, a mindent megígérő feliratok…

Tegnap például (innen jött az ötlet a bejegyzésre), pakolásztam a fürdőszobában, és találtam egy sminklemosót, amint kb. 3 éve vettem, ezért már lejárt, így kidobtam. A legelső gondolatom az volt, hogy “na majd legközelebb veszek egyet”. A második pedig az, hogy és mégis MINEK? 3 év alatt nem használtam el és valószínűleg másikat sem használnék, ugyanis alig sminkelek, és azt a minimál sminket, amit magamra teszek, simán lemosom vízzel, ahogy azt eddig is tettem. Ha véletlenül erősebben sminkelek, akkor tök jól használhatom az arckrémet arra, hogy egy vattapamaccsal leszedjem.  Szóval tulajdonképpen azért volt itthon, mert elhittem, hogy a sminket a sminklemosóval mossuk le. Rendben, nekem nem kifejezetten problémás a bőröm, és elhiszem, hogy van, akinek szüksége van a sminklemosóra, meg ilyen arctonika és olyan hidratáló krémre (arra pl. nekem is), de érdemes lehet elgondolkodni, hogy valójában mire lehet szükségünk…Aztán elgondolkoztam, hogy mik azok a termékek, amiket feleslegesen szerzek be (szerencsére ezen kívül nem is találtam mást), és mik azok, amiket ügyesen nem szerzek be. Ilyen például a borotvahab, amit soha nem használtam (egyébként elég lusta vagyok mindenre külön dolgot használni), sokkal egyszerűbb (és olcsóbb) megoldani tusfürdővel a dolgot.

A másik dolog, amivel szerintem sok pénzt elszórunk, az az, hogy nem figyelünk oda arra, mit hol veszünk meg. Én például legszívesebben elsírnám magam, amikor a Pasim a borotvahabot, dezodort, akármit meg akarja venni a Sparban, amikor az 5 méterre levő DM-ben már egy kicsit olcsóbb, a 150 méterre levő kiskínaiboltban pedig már sokkalsokkal olcsóbb. Érdemes odafigyelni erre is, az akciókra is (sőt! ilyenkor megéri többet is venni), meg arra, hogy a nagyobb kiszerelések szinte mindig sokkal jobban megérik, ha ilyen általános “mindig kell” dologról van szó. Ez nem csak a kozmetikai/higiéniai/egészségügyi dolgokra vonatkoznak, hanem az élelmiszerekre is, na de ez már egy másik bejegyzés lenne…

Egyébként vicces, azt figyeltem meg a baráti körömben és az eddigi tapasztalataim alapján, hogy a pasik inkább ezzel az utóbbival szórják a pénzt, mert nem igazán akarnak vagy tudnak ezekre odafigyelni, míg a csajok az ilyenekre szinte ösztönösen odafigyelnek (egyébként is kell a pénz a felesleges sminkcuccokra), viszont a bejegyzés elején leírtakra nagyon nem. Nem szeretnék általánosítani, nem biztos, hogy ez ilyen tipikus pasi-csaj dolog, de azért erős a gyanúm, hogy ez  nagyon sokszor így van.

Sokat segíthet, ha olyan szempontból is megvizsgáljuk a dolgot, hogy elfogadjuk, milyenek vagyunk. Na, ez most furán hangzik, de példának itt a személyes tapasztalatom, így könnyebb megérteni:

Van egy olyan érzésem, hogy nem csak azért van 23 féle különböző szemhéjpúderem, mert szépen nézett ki az állványon, hanem például azért is, mert mindig is szerettem volna olyan lány lenni, aki ügyesen ki tudja festeni a szemét, nem sajnálja erre az időt, és még jól is áll neki. Namármost sem nem tudom ügyesen kifesteni a szemem (ezen mondjuk lehetne segíteni), sem nem szánom rá az időt, és nem állítom, hogy nem áll jól (ha ügyesen meg lenne csinálva, biztos jól állna), de én mindig szebbnek látom magam, ha inkább csak szempillaspirál és vmi natúr-aranyoscsillámos szemhéjpúder van a szememen, és a smink hangsúlyosabb része inkább a számra kerül. Ezeken felül ráadásul kényelmetlenül is érzem magam egy hangsúlyos szemfestéssel a fejemen, ami nem hiszem, hogy jót tesz a szépségemnek…:)

Olyan lány is szeretnék lenni, aki odafigyel arra, hogy épp milyen testápolót használ, és nem csak 1 perc alatt magára keni és türelmetlenül várja, hogy beszívódjon. De nem vagyok ilyen lány, tehát bőven elég egy féle testápoló.

És még sorolhatnám….A helyzet viszont az, hogy nincs semmi baj például azzal, hogy nem szeretem festeni a szemem (ugyanúgy ahogy azzal sem, ha valaki egyáltalán nem szeret vagy éppen nagyon szeret sminkelni) . A baj azzal van, hogy nem csak a marketing és csillivilli polcok hatnak ránk, hanem az is (oké, ez is valamennyire marketing hatás, nem magamtól találtam ki ezeknek a saját magammal szembeni elvárásoknak egy jó részét), hogy mi saját magunk mennyire vagyunk tisztában/mennyire akarunk tisztában lenni a szokásainkkal. Persze nekem is meg kellett vennem egy pár szemhéjpúdert, hogy erre rájöjjek, de ha most emiatt valaki legközelebb elgondolkozik a rubinvörös rúzs megvásárlása előtt azon, hogy megvegye-e annak tudatában is, hogy sem a meggypiros árnyalatot, sem pedig a vérvörös már otthon meglévő árnyalatot nem használta az utóbbi 2 évben, már megérte ezt mind leírni.

Tényleg nagyon nehéz szupertudatos fogyasztónak lenni, hiszen mindenhonnan ömlik ránk a tudjukmi, és tényleg jól esik a lelkünknek néha egy-egy ilyen felesleges dolog megvásárlása, de azért próbáljunk meg odafigyelni, így pénzünk és helyünk is több marad, és nem termelünk feleslegesen szemetet sem (a csúnyagonosz multikról meg még szó sem esett, de ne aggódjatok, nem is fog:) ).

  • Facebook

Home made csillogós testápoló

Egy nagyon egyszerű trükköt szeretnék megosztani veletek, bár lehet, hogy már ismeritek.

A rövid történet hozzá: Sok évvel ezelőtt (pontosan nem tudom, de még azelőtt, hogy a mostani lakásunkba költöztünk, szóval legalább 5 éve) vettem vagy kaptam egy testápolót, amiben kis csillámok voltak. Akkoriban kb. sikítottam az ilyenektől, úgyhogy mikor észrevettem a bőrömön, alaposan lesikáltam magamról az utolsó darabig a csillámokat és elajándékoztam a testápolót, talán még megjegyzéseket is tettem azokra, akik ilyeneket használnak, csillogóstestápoló, micsoda hülyeség (fúj)!

Hát most eljött az idő, amikor ellenállhatatlan vágyat éreztem arra, hogy alig észrevehető, apró kis csillámokkal borítsam be a kis testem, amik csak erős napsütésnél látszanak… Hát természetesen nem találtam már ilyen testápolót (igaz, csak 2-3 helyen néztem meg, de nem én vagyok a világ legtürelmesebb embere), viszont bevillant, hogy mintha valahol hallottam volna egy olyan trükköt, hogyha pigmentet keverek a sima testápolóba, akkor a hatás csodás lesz. Rákerestem, de nem találtam semmit (illetve egy külföldi blogon találtam valami ilyesmit), ennek ellenére persze kipróbáltam, és működik. Ez bizony több szempontból is jó:

  • kicsit felhalmoztam amúgy is a testápolókat, így legalább nem kell még egyet vennem
  • a nem megvett újabb nagy adag testápolót ugye nem kell jobbra-balra rakosgatnom (ráadásul mivel amúgy sem hiszem, hogy sűrűn használnám, reális esélye lenne a jobbra-balra tologatásnak)
  • a nem használt, de jól pigmentált arany szemhéjpúderem sem szomorkodik tovább a polcon

A dolog nagyon egyszerű: egy kisebb tégelyben jól keverjetek össze testápolót és annyi pigmentet (khm, vagy porrá zúzott jól pigmentált szemhéjpúdert), amennyit szeretnétek, és tádámmm, kész is. Leginkább arannyal és ezüsttel tudom elképzelni, de kísérletezzetek!

Remélem, hasznos tippet adtam:)

  • Facebook

Maxi skirt szerelem

Szerelmes vagyok a hosszú szoknyákba. Nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy ezek öregesek és bénák, de pár évvel ezelőtt nagyon divatba jöttek (kb. azóta hívják őket maxi szoknyáknak), és szerelmes lettem. Azt gondoltam, nekem sosem lesz, mert alacsony vagyok, és ez csak még jobban összenyom, ami az esetek 99%-ában igaz is volt, de egyszer vettem egy turkálóban (bocsánat: second hand boltban) egy teljesen használhatatlan, de nagyon jó anyagú és jó mintájú ruhát, amit addig varrogattam össze-vissza, míg egyszer csak egy hosszú szoknya lett belőle. Mivel addigra már tényleg sokszor szétbontottam és összevarrtam, és sehogy nem akart hordható formájúvá változni, gondoltam maradjon úgy, ha egyszer felveszem, már akkor megérte…És én lepődtem meg a legjobban, mikor rájöttem, hogy jól áll. Eleinte nem is mertem felvenni, mert elég feltűnő, meg azért annyira nem is voltam benne biztos, hogy valóban jól áll, de egyszer erőt vettem magamon, felvettem, és elindult a lavina:) Imádtam, imádom! Nem állítom, hogy a legkényelmesebb ruhadarab a világon, mert például lépcsőn közlekedni benne sok minden, de nem teljesen biztonságos, viszont most komolyan…melyik lány/csaj/nő nem szereti az egyik kezével megfogni a szoknyáját az egyik oldalon, kicsit feljebb húzni és úgy tipegni lefele/felfele? Szerintem ennél nőiesebb ruhadarab nincs is, nem mutat sokat (sőt…), de mégis sokkal szexibb tud lenni, mint mondjuk egy miniszoknya (ez mondjuk nem vonatkozik az én kissé hippis rózsaszín virágos szoknyámra, de ez most mindegy). Mindezek mellett persze “lazábban” is lehet hordani, ahogy azt majd a képeken láthatjátok:)

Nagyon szeretnék a már említett szoknyácskám mellé még egy párat, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy boltban találni ugyanolyan nehéz, mint például farmert, mert túl szűk, túl bő, nem áll jól mert alacsony vagyok, stbstb… Eljutottam már odáig is, hogy varrok magamnak, de egyelőre megfelelő anyagot sem találtam, de nem baj, előbb-utóbb csak szembe jön…

Gyűjtöttem a Pinterest-ről képeket (nincs koncepció, csak úgy össze-vissza), nézegessétek, hordjatok maxi szoknyát, legyetek királylányok! :)

0a3c291829c587f35b76bd277ef03a41 4bfb82bf437ec30cba0b14c35262ec95 5f76cf4a942442c610bf4827bb3335c6 27eeb6bc42716620049ce9d5b19b69b3 60d9f6da1d336117d9262076b18e3d7b 56979b7dfec85daf22ed7adfc68c81ac 798701c6384b5b7d3df98ac6e5c674a8 b4c0e1dff8c87e6589f52fb5ad8c5b56 b227ab2e9ac887fa3e3508b7fe984f18 c37e2aa268365f0a8f520a2a619fa5dd e6dd1f0ee847d71b8bba8ba161237363 e4631585bd08778881ecc121143d858a ecf52c7b4f5a449be242a98a22b37354

  • Facebook

Óda a matt fedőlakkhoz

Szóval.

Nem hiszem, hogy lesz ezen kívül körömlakkos bejegyzés, hacsak nem szerzek be valami álom csodaszép gyönyörűséget, vagy nem találok szuperakciós körömlakkokat valahol, amiknek a beszerzési helyét meg akarom veletek osztani, de új legjobb barátom, a matt fedőlakk azért érdemel egy kis helyet.

Az egész úgy kezdődött, hogy láttam egy rakás képet a Pinterest-en olyan körmökről, amelyek matt lakkal vannak kifestve. Egy szép nap, tanulás vagy szakdolgozat írás közben, miután megnéztem az összes sorozatot, amit szoktam, úgy éreztem, hogy egy percig sem élhetek tovább matt fedőlakk nélkül (nektek is ilyen nagyon fontos dolgok szoktak eszetekbe jutni tanulás közben?:) ), így el is mentem a legközelebbi Rossmanba, ahol csak a számomra nem túl ismert NYC márkájú lakkok között találtam ilyet, úgyhogy gyorsan meg is vettem. A barátság azóta is tart, úgyhogy csak ajánlani tudom mindenkinek!

Nagyon gyorsan szárad (még akkor is, ha az alaplakk nem száradt meg még teljesen), nagyon könnyű használni, nem kell sokat szórakozni vele és hajszálpontosan felkenni, szépen eloszlik magától:), és ami a legfontosabb, szerintem nagyon szép.. Én ész nélkül rákenem bármilyen színre, de azt azért be kell látnom, hogy vannak olyan színek, amelyeknek jobban áll a csillogás, mint a “mattság”, de valahogy nekem a matt körmök sokkal kifinomultabbnak, elegánsabbnak, de mégis különlegesebbnek és vagányabbnak tűnnek (ez egy szép mondat volt, lássuk be.)

Lefotóztam pár színt -oké, a fényviszonyok még mindig adottak…-, illetve a kéket nagyobban is megmutatom, mert arra direkt tettem csillámokat is, hogy lássátok, azokkal mit művel a fedőlakk. Nem tudom, mennyire látszik, de a lényeg, hogy a csillámok csillámok maradnak, viszont nem vakítanak, hanem apró aranyos fényes pöttyökké válnak, így a csillámok kicsit “hétköznapibbá” válnak.

Persze ízlések és pofonok, lehet, hogy van, akinek egyáltalán nem tetszik, de szerintem mindenképpen érdemes beruházni egy ilyenre. :)


Matt fedőlakk

Kék köröm

  • Facebook