Lecsúszó cipzár trükkök

Gondolom mindenkinek ismerős a folyton lecsúszkáló cipzár esete, iszonyatosan idegesítő jelenség. Rengeteg ügyes kis megoldás van ez ellen, például a jóanyáinktól ismert “befőttesgumis” (befőttesgumit áthúzzuk a cipzár lyukán, és ezt beleakasztjuk a gombba, ez fent tartja a cipzárat. Egészen addig, míg a gumi ki nem nyúlik, utána nem csak a cipzár csúszik le, de még a színes befőttes gumi is kikandikálhat, gyönyörű…) vagy a “biztosítósűvel átszúrós” (a biztosítótűt átszúrjuk a cipzárkocsi alatt, miután felhúztuk. Sok szerencsét:) ).

Számomra új volt a neten talált kulcskarikás megoldás, viszont szerintem tökjó, a kulcskarika nem nyúlik ki, nem szúr, nem feltűnő, ráadásul nem kell egy-egy mosdólátogatás után 5 percet szórakozni vele. Ha valaki még nem ismerné, valahogy így néz ki:

DSC04021

Viszont mi a helyzet akkor, ha a cipzár valami miatt teljesen tönkre megy (például egy álmos reggelen óvatlanul próbálod magadra ráncigálni a nadrágot, ami pár hónappal ezelőtt még jó volt, viszont azóta felszedtél pár kilót/vagy a nadrág ÖSSZEMENT, így aztán a ráncigálás során a cipzár egy kecses mozdulat közben elszakad…..természetesen nem velem történt meg, valami Bridget Jones-szerű filmben láttam/barátnőmmel esett meg/kitalált, fiktív sztori az egész), és nem tudod kicserélni? Vagy alapból “furán áll” a cipzár, illetve a nadrágnak az a része, ahol a cipzár van (lásd: lenti kép)?

Na, hát ezeken gondolkoztam, és eszembe jutott, hogy esetleg patentet lehetne oda varrni, mert ez kb. 10 percet vesz igénybe, tartós és olcsó megoldás, tű meg cérna mindenhol van otthon, patent meg kapható még a hipermarketekben is, nem kell még rövidáruboltba sem menni érte. Még nem próbáltam ki,  de szerintem nem csak elromlott/furán álló esetekben lehet használni, hanem a lecsúszás-probléma megoldására is, hiszen “ott tartja” az anyagot, így nem tud lecsúszni a kocsi. (Vagy ha lecsúszik sem látszik….)

Tehát íme a trükk, remélem hasznát veszitek! :)

patent

  • Facebook

Természetes levéltetű-killer

Ebben a bejegyzésben utaltam már arra, milyen a kapcsolatom a növényekkel: complicated. Én szeretem őket, de nagyon nem teszek azért, hogy együtt is maradjunk, ha meg igen, akkor sem túl hálásak. Meg ugye a macska. A macska is szereti a növényeket. Szétrágni, felborítani, a földet kikaparni/szétszórni, rossszabb esetben belepisilni/kakilni a cserépbe, ha megfelelő méretűnek találja. Szóval nálam nincsenek növények, sőt, a család férfi tagjai is már leszoktak azon jószokásukról, hogy esetleg néha vágott virággal kedveskedjenek (ezt persze a macskára fogják…itt jelezném, hogy vannak helyettesítő termékek! :) ).

Nyaranta megpróbálok fűszernövényeket tartani, ezeket általában megveszem valamelyik hipermarketben, majd jókat csodálkozom azon, hogy 1 hét alatt kipusztulnak. Persze most már tudom, hogy ezeket rögtön át kell ültetni (!), de ez sok évig okozott gondot. Idén elhatároztam, hogy ültetni fogok, és ha ez sem sikerül, akkor jöhet a szárított bazsalikom és petrezselyem. (Tegyük hozzá, hogy a növénynevelgető viszonyok nem túl jók, naponta kb 1 órát süt a belsőudvarba a nap, a lakásba szinte semennyit).

El is ültettünk mindent, pár héttel később megjöttek az első kis hajtások, aztán a többi is szépen sorban, örültem mint valami 3 éves a csírázó babnak a zsebkendőben, így éltünk mi, én meg a fűszernövények. Telt-múlt az idő, és egyszer csak azt veszem észre, hogy a mentát bizony valaki eszi aki nem én vagyok. Remek. Egy bizonyos szúnyogszerű fekete-fehér rovar rágcsálta, amit sem az interneten nem találtam meg, sem a piacon megkérdezett bácsi nem tudott beazonosítani. Aztán az idegen eredetű bogár hívta a levéltetű haverokat is, így aztán jókat bulizhattak az én növényeimen. El is könyveltem, hogy kész, itt a vég, alkalmatlan vagyok a növénytartásra, jöjjenek a szárított fűszerek, de azért egyrészt megkérdeztem a piacos bácsit, másrészt elkezdtem lelkesen keresgélni a neten. A mindenféle vegyszereket alapból kizártam, és két dolgot találtam, amiről aztán úgy gondoltam, hogy működhet:

- a bácsi által javasolt nikotinos permetet

- a neten talált cukros-ecetes-mosogatószeres/szappanos permetet

(Meg még olyanokat is találtam, hogy pl. ültessek mentát minden cserépbe, mert arra nem mennek rá….hát nekem először a mentát csócsálták meg, úgyhogy köszi.)

A nikotinos permet valahogy úgy készül, hogy csikkeket áztatunk vízbe, 1 hétig úgy hagyjuk, és mikor elkészült ez a csodaszer, felhigítjuk soksok vízzel, és ezzel permetezünk (bizonyos források szerint ebbe is mehet egy kis mosogatószer, csak a biztonság kedvéért). Nem tudom, kell-e magyaráznom, miért nem tetszett ez az alternatíva (mondjuk egy hét alatt szerintem konkrétan nem maradt volna egy levélvégem sem, amilyen tempóban ezek zabáltak), mindenesetre maradjunk annyiban, hogy nem ezt választottam. (Bár még mindig jobb, mint a vegyszeres megoldás!)

A másik ecetes-cukros-mosogatószeres dologgal is a mosogatószer volt a problémám. Persze megmosom, mielőtt megeszem, de rossz belegondolni, hogy azt a jókis mosogatószeres cuccot a kis fűszereim jól beszívták, én meg aztán jóízűen megeszegetem. Szóval arra gondoltam, első körben maradok az ecetnél és a cukornál. És (lekopogom) úgy tűnik, bevált! 2-3 hét alatt újra egyben vannak a levelek, bár nem mondom, hogy ezek a legszebb bazsalikomok-petrezselymek-satöbbik, de szerintem a tetveket legalább sikerült eltántorítanom.

A csodaszer:

  • 2 ek cukor
  • 2 ek ecet
  • fél liter víz

Ezeket keverjétek össze egy ilyen pár száz forintos spriccelős flakonban, és indulhat a támadás (én mint az őrült, első körben naponta többször fújkáltam, aztán csak naponta 2x, majd 1x, mostanra már egész jól lejöttem róla, úgyhogy olyan 2-3 naponta fújkálok).

  • Facebook

Home made csillogós testápoló

Egy nagyon egyszerű trükköt szeretnék megosztani veletek, bár lehet, hogy már ismeritek.

A rövid történet hozzá: Sok évvel ezelőtt (pontosan nem tudom, de még azelőtt, hogy a mostani lakásunkba költöztünk, szóval legalább 5 éve) vettem vagy kaptam egy testápolót, amiben kis csillámok voltak. Akkoriban kb. sikítottam az ilyenektől, úgyhogy mikor észrevettem a bőrömön, alaposan lesikáltam magamról az utolsó darabig a csillámokat és elajándékoztam a testápolót, talán még megjegyzéseket is tettem azokra, akik ilyeneket használnak, csillogóstestápoló, micsoda hülyeség (fúj)!

Hát most eljött az idő, amikor ellenállhatatlan vágyat éreztem arra, hogy alig észrevehető, apró kis csillámokkal borítsam be a kis testem, amik csak erős napsütésnél látszanak… Hát természetesen nem találtam már ilyen testápolót (igaz, csak 2-3 helyen néztem meg, de nem én vagyok a világ legtürelmesebb embere), viszont bevillant, hogy mintha valahol hallottam volna egy olyan trükköt, hogyha pigmentet keverek a sima testápolóba, akkor a hatás csodás lesz. Rákerestem, de nem találtam semmit (illetve egy külföldi blogon találtam valami ilyesmit), ennek ellenére persze kipróbáltam, és működik. Ez bizony több szempontból is jó:

  • kicsit felhalmoztam amúgy is a testápolókat, így legalább nem kell még egyet vennem
  • a nem megvett újabb nagy adag testápolót ugye nem kell jobbra-balra rakosgatnom (ráadásul mivel amúgy sem hiszem, hogy sűrűn használnám, reális esélye lenne a jobbra-balra tologatásnak)
  • a nem használt, de jól pigmentált arany szemhéjpúderem sem szomorkodik tovább a polcon

A dolog nagyon egyszerű: egy kisebb tégelyben jól keverjetek össze testápolót és annyi pigmentet (khm, vagy porrá zúzott jól pigmentált szemhéjpúdert), amennyit szeretnétek, és tádámmm, kész is. Leginkább arannyal és ezüsttel tudom elképzelni, de kísérletezzetek!

Remélem, hasznos tippet adtam:)

  • Facebook

Pimp your virágcserép!

Hétvégén nagyon megéreztük a tavaszt, úgyhogy fúrtunk-faragtunk-festettünk (utóbbiról bejegyzés is várható, kicsit később), és újra elhatároztam, hogy idén megpróbálok életben tartani néhány fűszernövényt, és ennek az lesz a legjobb módja, hogy magokat veszek és már egészen kis hajtás koruktól én nevelgetem őket:) Először erről szerettem volna bejegyzést írni, mert remélhetőleg nagyon kiokosítottam magam az ügyben, de aztán arra gondoltam, hogy előbb talán megvárom, míg bebizonyosodik, hogy már végre készen állok erre a feladatra, és nem pusztulnak ki szegények két hét után. (Szurkoljatok! Illetve ha valakinek tuti tippjei vannak, ne tartsa vissza…).

Szóval a nagy kitavaszodás miatt elmentünk a már említett szép reményű fűszernövényeimnek cserepeket, kaspókat venni, és abba a problémába ütköztünk, hogy vagy nem jó a kaspó mérete, vagy ronda, vagy drága, stb., és arra jutottam, hogy egyébként miért ne csinálhatnék én valamit az egyszerű, barna, műanyag cserepekkel (amiket egyébként most minden nagyobb áruházban fillérekért lehet kapni)? Nem is kellett több, előkerült a szekrényből minden: szalagok, festékek, ragasztók… Megmutatom, mik készültek, de nyugodtan elereszthetitek a fantáziátokat, ezek a kis műanyag cserepek tökéletesek mindenféle kreatívkodásra, és azt meg mindenki tudja, mennyire kikapcsolnak az ilyen tevékenységek. :)

Tehát, íme a kiindulópont:

DSC03337-2

 

Először is, itt egy nagyon egyszerű ötlet: csipke/szalag/masni, stb!

Nem kell hozzá más, mint egy kis ragasztó, és maga a szalag. És az eredmény:

DSC03348

A következő szintén nagyon egyszerű, bár az alapanyag talán nincs meg minden háztartásban: fessünk rá táblafestékkel! Ebben a bejegyzésben már ódákat zengtem a táblafestékről, és azt is említettem, hogy lesz még róla szó. Íme egy újabb felhasználási lehetőség (azt ne nézzétek, hogy csúnyán írtam rá):

DSC03346

A harmadik szintén szuperegyszerű, és egyébként azt hiszem, nekem ez a kedvencem: fessünk rá temperával! Ez lehet, hogy van, akinek kicsit “ijesztő”, mert eszünkbe jutnak a gyerekkori emlékek, amikor nehezünkre esett lefesteni egy vázát, míg mindenki másnak sikerült kb 3D-ben megjeleníteni, stb., de én azt mondnom, hogy ezt felejtsük el! Festeni tökjó:) Én leragadtam valahol az óvodai kiscsoportos szintnél, és a rajzórák majdnem olyan borzalmasak voltak számomra, mint a tesiórák, de azt bevallom, hogy köröket-vonalakat-hullámokat-pontocskákat-satöbbiket mindenki tud festeni, nem kell a Mona Lisát rápingálni a cserepekre. Aki meg ráadásul még szépen is fest, az szerintem csodákat tud varázsolni pár ecsettel, temperával és egy ilyen kis műanyagdarabbal. :) Annyi bonyodalom van a dologban, hogy mivel a tempera nem víz- és időjárás álló, ezt le kell fújni egy fixáló réteggel, amit hobbi boltokban be lehet szerezni, és elég univerzális: nagyjából bármit lefixál:) Szóval szerintem ezt is érdemes beszerezni, a táblafestékhez hasonlóan. És a csodálatos művem:

DSC03347

Hát igen, látszik, hogy a felhő nálam már a bonyolult formák közé tartozik, de szerintem ez nem baj. :) Az ilyen saját kézzel készült dolgok így is sokkal otthonosabbá teszik környezetünket.

És az utolsó, amit mutatok, az decoupage technikával készült. Gondolom ez sokak számára ismerős, akinek esetleg nem, annak röviden: Szalvétát ragasztottam egy speciális ragasztóanyaggal a cserépre. Az enyém kicsit rusztikusra sikeredett -bár nekem így is tetszik-, mert már késő este volt és kicsit elsiettem (azt már más is észrevette, hogy mostanában a kicsit rondább, vagy göröngyösebb dolgokra azt mondják, hogy rusztikus?), de egyébként ebből szintén csodaszép dolgokat lehet csinálni, olyat, hogy észre sem lehet venni, hogy szalvéta van rajta. Na tehát én most kivágtam nagyjából ugyanakkora csíkokat különböző szalvétákból, ezt felragasztottam, és a találkozásokat lefestettem fekete festékkel. A kis táblácskák pedig táblafestékkel készültek kartonpapírból és hurkapálcikából. Szerintem nagyon aranyosak. :)

DSC03344

Láthatjátok, elég sok mindent ki lehet hozni ezekből az egyszerű barna műanyag cserepekből. A fejemben van még gombos cserép, textillel díszített cserép, fonallal/spárgával körbetekert cserép….Szóval eresszétek el a fantáziátokat és hajrá! Már csak ültetnem kell…

  • Facebook

Honnan tudjam mennyi 15 dkg cukor?

Ugyan most már van szuper konyhai mérlegem, de régebben előfordult, hogy mérgelődtem főzés közben, ha a mennyiségek dekagrammban/grammban voltak megadva, mert honnan tudjam, az mennyi? Megpróbáltam úgy trükközni, hogy akkor az 50 dkg a zacskó fele, a 25 dkg a felének a fele, és akkor a 15 dkg meg ennek a 3/5-öde. Ugyan olyan nagyon nem lőttem mellé (és egyébként is, sütni-főzni érzéssel kell, ugye), de miután Polz Alaine: Főzzünk örömmel című könyvéből kiírtam a receptes füzetembe az lenti kis táblázatocskát, jóval könnyebb volt a dolgom. Mivel gyanakvó vagyok, elárulom, hogy mikor megkaptam a mérleget, lemértem 3-4 dolgot belőle, és tényleg így vannak:) Szóval akkor a kis segítő táblázat:

Egy csapott evőkanál liszt/cukor 1,5 dkg
Egy púpozott evőkanál liszt/cukor 2 dkg
Egy liter liszt 65 dkg
Egy evőkanál zsemlemorzsa 1,2 dkg
Egy evőkanál búzadara 1,5 dkg
Egy kávéskanál só 1 dkg
Egy késhegynyi só 0,5 dkg
Egy csapott evőkanál zsír/vaj 2-3 dkg
Egy evőkanál olaj 5-6 dkg

Remélem, nektek is segít majd!

  • Facebook