Természetes levéltetű-killer

Ebben a bejegyzésben utaltam már arra, milyen a kapcsolatom a növényekkel: complicated. Én szeretem őket, de nagyon nem teszek azért, hogy együtt is maradjunk, ha meg igen, akkor sem túl hálásak. Meg ugye a macska. A macska is szereti a növényeket. Szétrágni, felborítani, a földet kikaparni/szétszórni, rossszabb esetben belepisilni/kakilni a cserépbe, ha megfelelő méretűnek találja. Szóval nálam nincsenek növények, sőt, a család férfi tagjai is már leszoktak azon jószokásukról, hogy esetleg néha vágott virággal kedveskedjenek (ezt persze a macskára fogják…itt jelezném, hogy vannak helyettesítő termékek! :) ).

Nyaranta megpróbálok fűszernövényeket tartani, ezeket általában megveszem valamelyik hipermarketben, majd jókat csodálkozom azon, hogy 1 hét alatt kipusztulnak. Persze most már tudom, hogy ezeket rögtön át kell ültetni (!), de ez sok évig okozott gondot. Idén elhatároztam, hogy ültetni fogok, és ha ez sem sikerül, akkor jöhet a szárított bazsalikom és petrezselyem. (Tegyük hozzá, hogy a növénynevelgető viszonyok nem túl jók, naponta kb 1 órát süt a belsőudvarba a nap, a lakásba szinte semennyit).

El is ültettünk mindent, pár héttel később megjöttek az első kis hajtások, aztán a többi is szépen sorban, örültem mint valami 3 éves a csírázó babnak a zsebkendőben, így éltünk mi, én meg a fűszernövények. Telt-múlt az idő, és egyszer csak azt veszem észre, hogy a mentát bizony valaki eszi aki nem én vagyok. Remek. Egy bizonyos szúnyogszerű fekete-fehér rovar rágcsálta, amit sem az interneten nem találtam meg, sem a piacon megkérdezett bácsi nem tudott beazonosítani. Aztán az idegen eredetű bogár hívta a levéltetű haverokat is, így aztán jókat bulizhattak az én növényeimen. El is könyveltem, hogy kész, itt a vég, alkalmatlan vagyok a növénytartásra, jöjjenek a szárított fűszerek, de azért egyrészt megkérdeztem a piacos bácsit, másrészt elkezdtem lelkesen keresgélni a neten. A mindenféle vegyszereket alapból kizártam, és két dolgot találtam, amiről aztán úgy gondoltam, hogy működhet:

- a bácsi által javasolt nikotinos permetet

- a neten talált cukros-ecetes-mosogatószeres/szappanos permetet

(Meg még olyanokat is találtam, hogy pl. ültessek mentát minden cserépbe, mert arra nem mennek rá….hát nekem először a mentát csócsálták meg, úgyhogy köszi.)

A nikotinos permet valahogy úgy készül, hogy csikkeket áztatunk vízbe, 1 hétig úgy hagyjuk, és mikor elkészült ez a csodaszer, felhigítjuk soksok vízzel, és ezzel permetezünk (bizonyos források szerint ebbe is mehet egy kis mosogatószer, csak a biztonság kedvéért). Nem tudom, kell-e magyaráznom, miért nem tetszett ez az alternatíva (mondjuk egy hét alatt szerintem konkrétan nem maradt volna egy levélvégem sem, amilyen tempóban ezek zabáltak), mindenesetre maradjunk annyiban, hogy nem ezt választottam. (Bár még mindig jobb, mint a vegyszeres megoldás!)

A másik ecetes-cukros-mosogatószeres dologgal is a mosogatószer volt a problémám. Persze megmosom, mielőtt megeszem, de rossz belegondolni, hogy azt a jókis mosogatószeres cuccot a kis fűszereim jól beszívták, én meg aztán jóízűen megeszegetem. Szóval arra gondoltam, első körben maradok az ecetnél és a cukornál. És (lekopogom) úgy tűnik, bevált! 2-3 hét alatt újra egyben vannak a levelek, bár nem mondom, hogy ezek a legszebb bazsalikomok-petrezselymek-satöbbik, de szerintem a tetveket legalább sikerült eltántorítanom.

A csodaszer:

  • 2 ek cukor
  • 2 ek ecet
  • fél liter víz

Ezeket keverjétek össze egy ilyen pár száz forintos spriccelős flakonban, és indulhat a támadás (én mint az őrült, első körben naponta többször fújkáltam, aztán csak naponta 2x, majd 1x, mostanra már egész jól lejöttem róla, úgyhogy olyan 2-3 naponta fújkálok).

  • Facebook

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>